Hugyag

Weboldal

Nevén mindenki csak mosolyog, pedig jelentése csillag.

A 22-es főúton közlekedő már messziről látja a barokk római katolikus templom tornyát, de a körülötte megbújó házakat takarják a környező dombok lankái. A templom a 18. század közepén épült, de elődje már a középkorban is állt. Hugyag első írásos említése 1332-ből származik. 1333-ban Szécsényi Tamás erdélyi vajda, majd országbíró és fivére, Péter voltak a falu birtokosai. A település a későbbi századokban mezővárosi kiváltságokkal is bírt. A hódoltság nem kerülte el Hugyagot sem. 1562-ben a török kincstári adólajstrom 30 adóköteles háztartást írt itt össze, de később a falu fokozatosan elnéptelenedett. 1848-ban az Ipoly hídjánál kisebb összecsapás volt Görgey Artúr átvonuló seregének utóvédje és az oroszok között.



1979-ben találták meg a plébánia kertjében a feltételezhetően első középkori templom keresztelőmedencéjét. A török utáni időkben az esztergomi érsek volt a falu földesura.



A község alatt hosszan húzódik az Ipoly árterülete, de az utóbbi évtizedekben kiszáradtak az egykor mocsaras, vizenyős árterületek, visszahúzódott az Ipoly által táplált talajvíz. Egykor erre vezetett a főút Budapestről Kassára, de ez ugyanúgy a múltté már, mint az Ipoly felett átívelő híd, az előbbit az Ipoly határfolyóvá nyílvánítása okozta, utóbbit pedig a háború.



Az Ipoly hídját 1944. decemberében a németek felrobbantották, s egyelőre nem épült újjá. A trianoni békediktátum után a hugyagiak szőlőskertjei, amelyek az Ipoly jobb partján húzódó dombokon voltak, Csehszlovákia fennhatósága alá kerültek. A község lakói ezután is korlátozás nélkül járhattak át megművelni a földjeiket. A híd felrobbantása után kis fahidat ácsoltak az Ipoly fölé, azt pár évig még használhatták, de aztán az 1950-es évek elejére megszűnt ez a lehetőség.



Jelenkori állapotok szerint 911 lakos él békésen a községben.